„A szárazföldi és vízi életközösségek növény – és gombafajai között szoros és sokoldalú kapcsolatrendszer alakult ki az életben maradás biztosítására. Az úszólápok víz szubsztráton lebegő, egyre vastagodó tőzegtakarójú élőhelyek, melyek a szárazföldi és vizes élőhelyek között képeznek átmenetet. Ezek kialakításában résztvevő növény- és gombaközösségek kapcsolatai alig feltártak annak ellenére, hogy az eddigi kutatások bizonyították szerepüket több elem biogeokémiai ciklusában éppúgy, mint az élővizek eutrofizációjának elkerülésében. Mindez a tőzegben, a rizoplánban végbemenő aerob és anaerob folyamatokhoz és a tőzeg geológiai távlatokba mutató, raktározó kapacitásához kötődik. A tőzeg az ember természetátalakító tevékenysége miatt mára a hajdani hatalmas lápterületek kiterjedéséhez képest a Föld felszínének csak elenyészően kis területére szorult vissza. Mesterségesen létrehozott úszólápokat alkalmaznak kommunális és ipari szennyvízek tisztítására; bizonyos arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák szerepét pedig igazolták épített lápok (constructed wetlands) talajvíz szennyeződést követő rekreációjában.
Afrikában Denny (1991) közlése szerint használatos a floating raft (úszó tutaj), floating swamp (úszó mocsár), island of floating vegetation (úszó növények szigete), mat of floating vegetation (úszó növények takarója), floating island (úszó sziget), valamint a sudd, melynek úszóláp a magyar megfelelője (Finlayson és Moser, 1991).
Észak-Amerikában és Európában az úszóláp jelölésére Mitsch és Gosselink (1993) valamint Rydin és Jeglum (2006) gyűjtéséből a következő kifejezéseket ismerjük: floating marsh (úszó láp), floating meadow (úszó rét), floating island (úszó sziget), floating mat (úszó gyékény-vagy nádszőnyeg), floating bog (úszó mocsár/láp), quaking bog (ingó láp), floating fen (úszó lápföld), quaking fen (ingó lápföld), quaking mat (ingó gyékény-vagy nádszőnyeg) ezenkívül a quaking mire (ingó mocsár). Vašutová (2005) gombacönológiai munkája során egyes élőhelyek megnevezésére spring fen (rugalmas lápföld) kifejezést használ.”
Zöld-Balogh Ágnes: Mikológiai vizsgálatok hazai úszólápokon 2020, Gödöllő doktori disszertáció